Sporolás magasfokon. A legfontosabb a kenyér, meg is találom a legolcsóbbat, 100-180 Ft között mindig beszerzem. Párizsik rudban, igen finom, 200 Ft. Burgonya az üzletből, naná, hogy válogatok, keresek kutatok, egy hétre beszerzem. Boci a sajt, de nyomos, 170 Ft-ért, persze csak most, aztán jön a piac, ott aztán zöldség, gyümölcs, válogatok. A prospektusokat böngészem naponta, hol, mi az olcsóbb. Nekem ez jutott több mint három évtizedes, szerintem szorgalmasan, tudásomhoz képest tisztességgel végzett munka után, és persze a munkám utáni köszönet, végkielégítés, naná, hogy nem. Ja, és közben internetezem, önéletrajzokat írok, küldöm, küldöm, küldöm. Álláshirdetésekre válaszolok, ha válaszolnak 1000 Ft-ért megmondják, hogy mire vagyok kiváncsi, na de mivel kíváncsiságomat már egyszer-kétszer ezirányban kielégítettem, tudom, hogy további feladat várna még ez ügyben, újabb pénz feladása, ennyit azért már nem szeretnék dolgozni, naná, hogy nem akarok dolgozni, mondják ők, még 1000 Ft-ot sem feladni, s utána még újabb összegeket sem, ők, akik megdolgoznak a fizetésükért.
Sporolni lehet nagyon, de a kevéshez is pénz kell, méghogy a pénz nem boldogít, van akinek az egész élete arról szól
2009.10.20. 10:08 Állásrafal
Szólj hozzá!
A bejegyzés trackback címe:
https://almacska.blog.hu/api/trackback/id/tr841462577
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Nincsenek hozzászólások.