Lapátról visszaút van-e?
Sokat vagyunk, akik azért lettünk munkanélküliek, hogy mások helyet kapjanak, a mi helyünket. Egy láz kapta el az országot, megírták, megtették, lapátra kerültünk, mi az alkalmatlanok, hogy még alkalmatlanabban a helyünkre tudjanak kerülni. Akik ezt megtették nevetve, nagyot köszönve mennek el mellettünk. Mi hogy tudnánk nekik megköszönni, gondolkodjunk el ezen. A pályáztatás az állásoknál csak álom, hiszen a dolgok a maga útjukat járják. A lapátról lekerültek az utolsó szalmaszálba kapaszkodnak, mert még hisznek, biztosító, távmunka, ahol szintén csak egyesek megélhetéséért dolgoznak emberek, akiket porig aláznak olyanok, akiket munka közelébe se szabadna engedni, de ők a mai világ urai.
Irjunk róluk, írjuk meg róluk mit gondolunk, és ők névszerint kik, és miért, milyen háttérrel a hátuk mögött tehetik ezt meg.
Igaz a mondás elértük: Ember embernek farkasa.
