Leesett a tantusz

Már sokszor előfordult velem, hogy amit gondoltam valóra vált, a "ajovoemlekei" már itt vannak velem. Ma eldöntöttem, hogy mint eddig is, most is el fogok menni szavazni és az időt, ami még előttem van, arra fogom használni, hogy kizárom a tudatomból a szépen hangzó nagy szavakat, és mögéjük látok, és csak a tetteket nézem és azok után fogok dönteni. Mától minden nap ezt fogom tudatosítani magamban, bízva abban, hogy mások is ezt teszik, jó oldalra állunk. Ma nem időszerű az, hogy a pártok magukra költsék a kampányra szánt pénzt - vagy annál még jóval többet - , hiszen úgy is fel lehet használni, hogy azt az ország hasznára fordítsák, és ha ezt nem teszik, nem alkalmasak arra, hogy  munkájuk 4 évig az legyen, hogy értünk dolgozhassanak, mert ez számukra túl nagy megtiszteltetés, és nem fognak tudni vele élni. Eljött az idő, hogy megfontoltak legyünk, és arra szavazunk, - mert sokkal többen fogunk elmenni, mint valaha is, az utcáról a legelhagyatottabb is leadja voksát minden félelem nélkül, mert most megteheti,  nem áll mögötte késznyer, nem adja el szavazatát pár odavetett szét szóért, aprópénzért  - , aki ez idő alatt tett értünk valamit, vagy megpróbált tenni, és nem arra, aki még ebben az inséges időben is azzal volt elfoglalva, hogy saját magát szponzorálja. A város EKF-hoz méltóan, megújúlva, virágba borulva, felemel minket és utat mutat a fejlődés felé, munkát teremt azoknak, akik ténylegesen tudnak és akarnak dolgozni. Ne azok, akiknek nincs tehetségük mutassanak nekünk kiutat, mert ott út csak számukra létezik. Emelt fővel menjünk el mellettük, hogy érezzék, a tudás az nem egyenlő mások megalázásával, mert a tudás olyan erőt ad, és olyan emberi értéket, ami előtt nekik illik megállni, és miközben megállnak, ne érezzenek azt, hogy megtisztelnek vele, hiszen az érték az nem magamutogató. Azért dolgoztunk és akik azért szeretnének dolgozni, hogy családjuk, jövőjük legyen ne hagyják, hogy a mának, és nekik éljünk, nézzünk tovább, az igazi szorító számunkra az idő, tegyünk magunkért, családunkért, és higgyük azt, hogy érdemesek vagyunk rá, ne higgyük el, hogy ők, azért mert értünk dolgoznak felettünk állnak, olyant válasszunk, aki képes arra, hogy velünk gondolkozzon, értünk dolgozzon, hiszen erre mi adunk felhatlmazást, éljünk vele.